Sport

(verseny)

Edzés ideje

04:00:00

Távolság

118 km Szint: 600 m

Tempó

02:02 p/km (29.50 km/h)

Edzésleírás

Tour de Velence Maraton   brutto idő  4 ó 04 p 17 mp  81. hely

L 16 p  M 36 p  H 3 ó 9 perc   70,4 kg / 68 kg  35 % F

Azon kívül, hogy előtte éjjel alig sikerült aludnom, egész jól sikerült a rákészülés és a túrázással kombinált pihenés.

Palesszal együtt mentem, sikerült még épp eleget melegíteni, és jó helyre beállni. Aminek semmi jelentősége nem lett, de direkt jól jött nekem a nagyon hosszú (10 km, 30 perc) lassú rajt, és nem szállt el a pulzusom mindjárt a legelején, a két nagy emelkedőn. Sőt a legrosszabb benne az állandó fékezés volt - el is zsibbadt a kezem rendesen.

Mire elengedték a versenyt Lovasberény után, addígra a mezőny közepén lehettünk, és előttünk nagyon sok túlbátor (mint én eddíg, vagy talán most is :o( ). Kicsit emelkedő út Csákvár felé haladva. Félpofaszél, de azért meglódultunk vagy 37-re, ahogy az órámon láttam. Széthúzódtunk rendesen, és ebből kezdtem jóleső lószokkal előremenni, felugrálni mindíg az előttem lévő, a lassú szakaszon időnként nagy tempóban előrejövő, néhol közénk lövő túlbátrak, de itt már a jobb tempónál mindjárt megúszó kollégák miatt szétszakadozó bojokra. Nagyon élveztem, volt erő a lábamban, sok 45-47-re gyorsítás, egy kis pihi, aztán a következő felugrás. Jó 5 perc alatt úgy felértem, hogy az akkor vagy 5-700 méterrel előttünk levő Szingósok (Szfehérvár) után talán az első nagy boj első harmadában lehettem. Utána visszaszivárogtam a boj végére, meg még egy kisebb bojt bevártam és azok mögé nézegettem, hátha jön a Palesz és akkor talán fel tudnám vinni. De amennyire a kicsit kanyargó úton visszaláttam, addíg hosszú üres az úton, és némi habozás után feladtam és újra elkezdtem menni, hogy még felérjek a csákvári elág előtt a nagy bojra. Volt pár izgalmas másodperc, épp az elágnál felértem és felmentem egy lendülettel mindjárt az elejére. Így lett jó, mert mindjárt kezdődött a gánti körút hosszú emelkedős oldala, és az megfogta az emberek nagy részét. Egy jólábú komával értem fel a tetejére, a többiek jól szétszakadozva és lemaradva. És előttünk 5-6-700 méterre 4 ember. Tényleg isteni panoráma út kezdődik innen, kétoldalt legtöbbször erdő pár km-en át, enyhe lejtés, 50-55. Szépen cserélgettünk és igen jól haladtunk, és pár km-után felcsillant a remény, hogy akár fel is érhetnénk. Húztam még jobban, hosszabbakat vezettem, és a végén egy extra hosszú lósszal fel is értünk, bár addígra az új barátom mintha kimerült volna. Lettünk hatan és szép szabályosan váltottunk - én még hamarabb is kezdtem vezetni és jobban húztam, hogy egyértelmű legyen, hogy nem utazni jöttem és elfogadjanak. A síkon 37-ekhez képest amikor én vezettem, akkor 40-41-el húztam a sort. A lenti csákvári úton is, pedig volt pár hullám, de éreztem, hogy jól birom. Csákvárra beérve mégegy ugyanilyen 24 km-es kör, 6-7 km fel, utána a kb 15 km panoráma út, síkkal, lejtéssel. Felfelében végig én vezettem, néha elmaradtak kicsit a többiek, akkor bevártam őket. Az egyik ilyennél az egyik koma azt mondta, úgy megyek, mintn Contador a hegyen. Őszintén szólva annyira nem tudom, hogy az az uriember hogy megy a hegyen, de ez biztos elismerés akart lenni, mert azért persze ezt a nevet hallottam már, és a koma nagyon bazsajgott és nagyon lihegett. Felérve a tetejére egy másik úr is odajött mellém, hogy várjam meg őket, ne menjek, mert most frissítünk. Nem kérte, hanem korrekt hangnemben kiadta. Pont az ilyenek miatt jó versenyre járni és szenzációs az összedolgozás. Hozzátette, hogy nem lehet mindíg menni, pihenni is kell. Utána töprengtem is ezen elég hosszasan - kívülről nézve ebből látszik, hogy nincs még eszem a versenyzéshez és nem tudom megítélni, hogy verseny közben miből mennyi kell, hogy jó eredménnyel végigbírjam és beérjek. Az tényszerűen igaz, hogy gondolom leginkább az ügyetlenségem miatt olyan környezetbe szoktam kerülni, ahol a többiekhez képest erős a lábam és a végét is jobban bírom, mint  mellettem a többiek. Ez látszott az eddigi Pelso-k otolsó 5-15 km-éből, az őszi Tisza tó befutóból - és még pár ilyen. De ennek ellenére szándékosan másképpen fogom fel, amíg felépítem magam pár év alatt, addíg ezt is edzésnek tekintem, és nyomom, ameddig birom - a mezőny közepén a helyezés semmit sem számít, és korosztályos hely még így is becsúszhat. Tizenöt éve teniszből ezt már eljátszottam, túl hamar kezdtem el versenyezni és az eredményre figyelni és így soha nem tanultam meg élesen játszani. Hát ezért nem érdekel most, hogy beosszam annyira az erőmet. Ahol én megyek, ott az amatőrök között inkább a nálam kevesebb éves km a jellemző, így elvileg a többiek még jobban el kéne fáradjanak a végére. Kicsit másképp van ez amatőr bajnoki futamon, de még nem változtatnék ezen. Most is megindultunk rendesen a frissítés után. A Gánt falu utáni résztől majdnem végig én vezettem a lenti csákvári útig. Győző bácsi bányája körül is végig, vagy 3 km-en át 50-55. Egész a körforgalomig - amikor is jött a krach. Azt éreztem, hogy kicsit kóvályog a bal cipőm, enyhe nyolcasokat ír le minden fordulatra. Nézem a pedált, a cipőt, kilépek-belépek. Közben 50-nel húzom a sort. A körforgalomhoz érve már látom mi a baj - a a bal hajtókar lelazult, már majd' 2 centit le is csúszott  a tengely bordás végéről. Isteni szerencse, hogy még nem esett le, mert akkor akár széthullik a hajtás, a hajtójkar meg a cipőmön fityeg. Fájó szívvel kiálltam a sorból, útszéle, kulcs elő, hajolgatáskor persze szemüvegre csöpögő izzadság, pá annak a szuper sornak, amit nem kis munkával csináltam magamnak. Mire az egyik csavart meghúztam, már meg is állt mellettem egy autó, valakinek a szervize lehetett és segített. Nagyon jó fej volt, innen is nagyon köszönöm neki. Ahogy tettem el a kulcsot, megjött a következő 8-10 fős boj - ezt muszáj elcsípnem. A segítőm megkérdezte, hogy akarok-e vizet, és egy pillanat alatt bevillant, hogy van az úgy, hogy semmi nem számít, csak innivaló legyen. 1 literem volt még és 60 kilométerem. Lehetett akkor már 32-33-35 fok. Kértem. Ezzel a szóval vége is lett a versenyzésnek mára. A buszból hátulról mire elővette a vizet és beleöntötte a kulacsba, addíg a sor elment mellettem, és lett 200 méter hátrányom. Az előző körben ugyanott 40-41-el húztam akkor a sort, nem létezik, hogy most ezeket ne fogjam meg. Balról félpofaszél, (amúgy ) kellemesen hullámos út, 5-6 km Csákvárig. Kicsit hoztam rajtuk, de a 37-ért nagyon meg kellett dolgozni a szélben, talán 120-140 méterre felmentem. Utána a hullámokra fel láthatóan jobban felmentek és vagy 10 perc után eljött az a pillanat. Bár pocsék az ilyen bánat, de annyira nem bántam - addíg nagyon-nagyon jót mentem, és ha csak begurulok, akkor több marad a másnapi Esztergom versenyre. Meg is lassultam rendesen. Így a 65. és a 85. km között Felcsútig tökegyedül harc, amikor végre kifordultam belőle  - addíg egyre erősödő félpofaszél balról. Egy-egy embert utólértem, de tovább is mentem rajtuk. Alcsútdoboz után hosszú nagy emelkedő (az állomáson meg is álltam frissíteni), volt akit lehagytam, aztán 2 később visszaelőzött, kényelmesen mentünk, néha kicsit beszélgettünk - nagyon uri túrázás lett a vége - főleg a lovasberényi mászás - már alig vánszorogtunk. Az út szélén helyenként árokba bedőlt pihegők, vagy kormányra támaszkodók, néhol mobil orvos, infúzió, szirénázó mentő szemböl. Kemény. Utána még egy suhanás le Velencére, vagy 6 km, 40-45-50, és befutó. És még több riogatás a mindjárt megérkező nagy viharról.

Versenynek szenzációs volt, a ciki technikai malőrig nagyon jót mentem, és merem hinni, hogy azzal a 6-fős bojjal végigmentem volna. De majd lesz olyan is!  :o)

3,5 l víz/izo, 1 banán, 1 nyomi, 3 műzli

2 hozzászólás

zsolaaa 4429 napja

Szép írás!

Talán lesz olyan versenyed is ahol minden úgyalakul ahogy szeretnéd addig meg szépen okosan tanulgatva rutinos bringás válik belőled

Egyébként versenyen nem nagyon szokás megállni frissíteni én ott szoktam lehagyni az embereket

 

zsolaaa 4430 napja

Ennyi szinttel jó eredmény ez

Hol a beszámoló ?