Egyetértek, nekem is hiányzik néha az együtt futás, de nem erőltetem a dolgot. Meg ha őszinte vagyok sokszor nagyon élvezem az egyedül futást. Meg azért az is igaz, hogy a feleségem munkája sokkal pörgősebb, fárasztóbb mint az enyém. Érthető, hogy nem repdes az örömtől, ha felvetem a délutáni sportötletemet.  Több embernél megfigyeltem, hogy szívesen sportolnak a társaság miatt, a közös hangulat miatt. Feleségem is járt biciglitúrázni, kenutúrázni stb, de az önmagáért, a mozgás élményéért végzett rendszeres sport egyenlőre nem érdekli. Nem tragédia ez, csak a kiváncsiság vitt rá a fórum létrehozására. És azért már egy-két jó ötlet el is hangzott. Várunk még további jó ötleteket. 

Előzmény: Bozót (9)  

Nálunk spec ez úgy van, hogy a párom régen versenyszerűen futott középhosszúkat, de már nem szeret futni. Ettől függetlenül nagyon sportos alkat, rengeteget gyalogol, időnként bringával jár ide-oda, meg néha a kollegákkal kosarazik.

Egy darabig zavart, hogy nem akar velem futni jönni, de ha egyszer nincs kedve hozzá, ráadásul a tempónk is nagyon más, inkább nem erőltettem és most már úgy vagyok vele, hogy a futás az "én" idő, amikor nem a családon, gyereken, háztartáson kell járjon az eszem. Bár néha most is irigykedek az együtt sportoló párokra(például most az UB beszámolókat olvasva) ....

 

hehe, tök jogos, az öregnénik is ezt csinálják a dagályon, szoktam látni. Csapatokban úsznak az egyedülálló öregbácsik után, akik ugye sajnos kevesebben vannak, és a nyavalyáikról beszélve próbálják bevonni az áldozatot a csevegésbe, szinte tuti siker.

mindamellett én azért nem kritikával indítanék. A "szupináló" kifejezés alkalmazása előtt meg bizonyosodjunk meg róla, h szakkifejezésekben jártas nőt néztünk ki magunknak, mert különben hm... nem a legszerencsésebb szó :))

toygli: összekövte a két témát, hát úgy vedd rá a feleséged a mozgásra, h célozz rá, h micsoda formás ffi-fenekeket láthat futás közben :)  elvégre nézelődni ugye szabad :)

Előzmény: ripetti (7)  

Sziasztok,

 

Az én tapasztalatom: mindig és kizárólag a sérülésekről kell faggatózni. Arról mindenki imád beszélni, és mindenkinek minden baja van. Ez az igazi közös téma.

"Szia, nem szokott fájni a belső lábszárad? Kicsit mintha szupináló lenne a járásod...?"

 

 

Figyelem mindenki! Sport közbeni randitippeket várunk. Különösen lányok jelentkezzenek, hogy miként szólítsuk meg őket sport közben. Azok is adhatnak tippeket akik így ismerkedtek. Persze közben ne felejtsük a fórum eredeti témáját sem. Én már házasember lévén aki még ráadásul szereti is a feleségét, nem igazán szólítgatok le. Pedig néha olyan gyönyörű női lábakat és fenekeket érek utol (vagy hagynak el). Nehéz.

Előzmény: felician (4)  

:DDDDD

az tényleg nem semmi kihívás, h azalatt a pár mp alatt, amíg szembefuttok egymással, bebizonyítsd neki :)))

 toygli, sztem is a jó példa az, ami segíteni tud és erőltetni nem szabad, mert csak az ellenkezőjét éred el. Az viszont nagyon nem mellékes, h mit csinál szabadidejében. Ha van vm olyan hobbija, amit imád és ami mellé a sport csak elvétve fér bele, az azért egész más szitu, mintha tévézéssel és vacsifőzéssel tölti az idejét.

és igen, sztem nagyon-nagyon fontos, h ő is szeressen sportolni, minél fontosabb neked a sport, annál lényegesebb, h ő is csinálja, mert egy idő után tuti nem fogja megérteni, h miért szánsz rá annyi időt. És egyébként együtt küzdeni vm lefutása, letekerése, megmászása, stb. mellett, az nagyon összekovácsolja a párost. 

Előzmény: felician (4)  

Fordítsuk meg a kérdést!

Már fut/biciklizik/stb., de még nem "kedves". Hogyan mutassuk meg azt, hogy mekkora élmény, ha nem csak szembefutva látjuk egymást?

 

Engem a bringázásra volt elég nehéz rábeszélni, mert gyerekként tekertem utoljára, és eléggé tartottam a kétkerekű szörnytől. Sepi azt a trükköt alkalmazta, hogy kaptam egy alap montit ajándékba, és eleinte csak nagyon rövid tekerésekre vitt el, és azokba beiktatott olyan dolgokat, amikről tudta, hogy szeretem. Pl. eltekertünk a kedvenc fagyizómba, vagy tekeregtünk a helyi „Rózsadombon", vagy elmentünk hátizsákkal piknikezni a közelbe. Soha nem az volt a duma, hogy induljunk bringázni, hanem menjünk együtt kirándulni.

És én néhány alkalom után már elkezdtem kérdezgetni, hogy akkor eddig ez mennyi kili is volt, és milyen gyorsan mentünk. Aztán kb 2 hónap múlva kértem egy kilométerórát a bringámra. És egy szép napon nekiindultam egyedül :o)  

Köszönöm, én is így gondolkozom. A ráerőltetés nem működik vagy legalábbis hosszútávon nem. Meglátjuk mik jönnek még.

Előzmény: 4kézláb (1)  

én elkezdtem csinálni és 4 hónap múlva látta a párom, hogy egyre jobban nézek ki. Izmosabb a testem, lement a hájam, jobb a testartásom, a paplan alatt is fickósabb vagyok. Nem mondtam, hogy csinálja viszont ezek láttán ő is belefogott. Ma már többet edz mint én. kétszer annyit hasaz és szívesebben is fut.

 olvastam más fórunokon olyan ötleteket is, hogy kezdjük el cseszegetni a másikat miszerint milyen kövér vagy és jó lenne ha mozognál. Ennek van egy finomított változata is: nézd meg a másikat miylen jól nézki, mert sokat mozog.

én egyiket sem javaslom. nem sokkolni kell a párodat, hanem motiválni. a b--szogatás csak fusztrációt okoz. A példa - mármint, hogy te intenzíven mozogsz és ennek pozitív nyomai láthatók is - sokkal ösztökélőbb. Azért mert nem beszélsz róla, attól ugyan úgy eléri a hatását a tudatalattijában. Nálunk bejött!