Sport

(verseny)

Edzés ideje

05:30:15

Távolság

204 km Szint: 650 m

Tempó

01:37 p/km (37.06 km/h)

Edzésleírás

M 1 ó 42 p  H 3 ó 48 perc   35 % F 

Tour de Pelso - Siófok    F8 kategória 4. hely

kb 100 km esőben vagy vizes úton. Kellően kipihenten, jól sikerült előkészületekkel (de azért sikerült egy Vacakszállóba beletalálni), rendesen bemelegítettem. A mezőny végére tudtam beállni, az utolsók között mentem át a rajtvonalon. Lassú rajt a város széléig. Orbea Orca Tibinek akadtak rajtszámos/chipes gondjai az elején, mellettem ment át a rajton elindítani a chipet, utána sietett fel az elejére. Tisztes távolból követtem egy darabig, mentem én is előre, és Földvárig még láttam őt egy párszor, pár sorral mögötte mentem. A tempó még elviselhető volt, leginkább 45-50 körül mentünk, egész jó pulzuson sikerült haladnom a fő bojjal. A földvári emelkedőn elnyúlt a mezőny, de  aztán pár km alatt megint sikerült besűrűsödnünk és szerintem 65 km-ig, a keresztúri emelkedőig a fő bojban lehettem. Gondolom lett előttünk egy szökés - az időmondó motoros Lelle-Boglár körül talán azt mutatta a háti tábláján, hogy előttünk 2 percre vannak, mögöttünk meg 6 percre. Lellétől már kezdett szemerkélni, Bogláron már esett, Fonyódnál már alulról is annyi jött, mint felülről - állandó vízpermetben mentünk. Keresztúr után a hosszú felfelében széthúzódott a mezőny, több helyen megúsztak előttem, rendesen lemaradtunk. A körforgalomnál már 2-300 méterre lemaradtunk az elejétől. Szentgyörgyre 60 körül ereszkedtünk le, én menetszélben, körülöttem páran stréhereztek ennyivel egy mentő mögött. Utána síkon lettünk páran, én végig elől, tempó 38-43, más nem akart vezetni. Annyira, hogy csak 1 ember maradt mögöttem, mire elértünk Keszthely elejére. Keszthely túlsó végéig felszedtünk 2-3 embert, és egy pár fős boj felért ránk, összejöttünk 11-en vagy 12-ten. Meguntam elöl egy idő után, középre csorogtam és szóltam nekik, hogy még ha rövideket is, de vezessen mindenki, álljunk össze és sorban váltsunk. Hát ezt csak négyen vették komolyan, így a 135. km-ig öten forogtunk. Azt is komolyan vették, hogy rövideket vezessenek. És sokszor 1 vagy 2 ember után újra én vezettem. Leginkább vagy 2-3 km-t egyszerre, és olyankor 2-3-4 km/ó-val gyorsabban mentünk. Síkon legalább 40-et, és sok 43-44. Kis lefelékben 48-50. Szigligetnél például, pedig már vagy 2 km óta vezettem, el is maradtak vagy 100 métert, mire észrevettem. Bevártam őket. Talán Zánka után lehettünk valahol, pont 135 km-nél, amikor utólért minket a Maraton fő mezőnye. Ez azt jelenti, hogy a 65. km-től a 135. km-ig leginkább saját zsíron mentem. Egyszer-egyszer eszembe jutott, hogy birom-e így végig, vagy vissza kéne venni - de ha már a nyakig jóbol újra kiügyeskedtem magam, akkor legyen ez legalább egy jó edzés - és a végén mindíg új erőre szoktam kapni - volt önbizalmam. Tavaly Füred elején estem ki a Maraton főbojból, most próbáltam jobban figyelni. Ahogy benyeltek ezek minket Zánka után, teljesen könnyen utazgattam, 40-45, az ilyet már biztosan kell birjam végig. Csak hát az emelkedők !.... Tihany előttől már kicsit nőtt a lelkesedés és a tempó, a vasút előtti kanyartól már inkább 50, a félsziget előtti emelkedőn csak kicsit lassultunk, Füredre be és Füreden az enyhe emelkedésen is végig 49-51, direkt nézegettem, hogy megjegyezzem. Hát így nem tudtam előrébb menni. Az emelkedőn kicsit megnyúltunk, de még folyamatos volt a sor, még bojoztam. Az enyhe emelkedésű hosszú füredi úton viszont előttem pár helyen megúsztak, a falu végére ezekkel összeálltunk, de leszakadtunk 100 méterrel. Volt nyavajgás, kesergés, bíztatgatás, lejtőn meglódultunk, a következő hullámra egész jól felmentünk, de a boj még gyorsabb volt - végleg leszakadtunk. Tizen lehettünk, jó kiállású urak, egész jó tempót mentünk, jóformán én voltam itt a gyenge láncszem. Mentem előre vezetni, ha váltás után hátracsúsztam, akkor pici pihegés után felmentem középre, nehogy én legyek a végén, mert akkor előbb-utóbb menthetelenül leszakadok, és ezeket egyedül soha nem érem utól. Érdekes, itt is csak max öten forogtunk bele a vezetésbe, a többi csak utazott. Itt is próbáltam vezetés idején 2-3-4-gyel gyorsabban húzni a sort, mint a többiek, de ebben a bojban ez már sokkal nagyobb munka volt. De láthatóan értékelték. Kenesénél odajött mellém megdícsérni az egyik kolléga. Közben az egyik uriember szervízautója mellénk jött, adott neki frissítést és utána pár km-t stréhereztünk rajta. Nem mentünk gyorsabban, akkor is csak 40-45-öt, ahogy amúgy is, de legalább egy kicsit könnyebb volt. Akarattyára is együtt mentünk fel, a tetejétől megint én vezettem. Az M7 elérése előtt nem sokkal baleset lehetett, és félek, hogy biciklis-autós konfrontáció volt, kulacsok a földön, neylon a földön - így előtte-utána 2-2 km álló kocsisor - ezek között kellett végigmenni. Kicsit elméláztam, majdnem le is maradtam, de rámszóltak és segítettek felérni. Az utolsó 15 km-t szeretem a legjobban, a régi 7-es főutat. Az első hosszú emelkedőn meglassultunk rendesen, de aztán újra meglódultunk és a többi hullám is jó tempójú volt. Különös feltámadásom nem volt, de fáradtanak sem igazán éreztem magam, a Siófok előtti utolsó 1 km-en is vezettem, jól meghúztam - de azért éreztem, hogy azt folytatva még egy kicsit keményebben be tudnám görcsöltetni a lábam. Én nem gondoltam - hát persze ezért vagyok amatőr - hogy a cél előtt hajráznék ebből a bojból, ha már 40 km-t mentünk együtt, de 4-5-en nem így gondolták, és a végén elmentek 50-60 métert. Amilyen kopasz vagyok, a hosszú bojozás közben nem néztem meg tüzetesen mindenki arcát, hogy megbecsüljem a korosztályát, és biztos legyek abban, hogy nincs köztünk velem egy korcsoportú. És hát persze volt. És hát persze ő is hajrázott. Így 6 mp-cel előttem ért be ( mert lehet, hogy ezek a Kupánál nem saját időt mérnek, hanem a rajtoltatástól számított teljes időt - mivel én magamnak 2 órával is 5 ó 28 p 30-at mértem, és a rajt után vagy 1-1,5 perccel indult el a chipem). Az előzetes eredménylistán ezzel 3. lettem, a hajrázó kortárs 6 mp-cel előttem pedig második. Magam nem is gondoltam volna, hogy ez az idő ilyen helyezést hozhat, mert van vagy 4-5 erős ember a korosztályunkban, így nem is mentünk oda az eredményhirdetésre, pedig a kis feleségem még ajánlotta is. De addigra megjött a Tomi, a Palesz szenzációs időkkel, csak lestem, hogy ilyet mentek, és fagyizgattunk, mulattunk. Aztán egy óra mulva még sátálgattunk arra, de addigra már véget érhetett az eredményhirdetés. Este vacsora után mág jártunk egyet arrafelé, véletlenül megláttuk a kifüggesztett eredménylistát és akkor jött a meglepetés a 3. helyről. Még ott találtam a szervezőket elpakolás közben és odaadták a délután át nem vett bronzérmemet. Akkor még nagyon bosszantott, hogy lemaradtam a dobogósfényképről. Főleg, hogy karácsonytól nagyon szeretnék a futáshoz egy olyan pulzusmérőt, amivel lehet részidőket is mérni/tárolni, de abban maradtam magammal, hogy akkor vehetek ilyet, ha valamiben valamikor dobogóra állok. Hát most ezt elszalasztottam, kaparhatok újra. Ez így volt szerdáig. Addigra kiderült, hogy egy nagyon erős kortárs kimaradt az előzetes listáról, és 15 perccel előttem beért, így csak 4. lettem. Így legalább nem kell bosszankodnom a dobogós fénykép és az óra miatt.

A frissítés teljesen jó volt, a hűvös idő miatt elég volt a magammal vitt 2,2 liter víz - még maradt is vagy 2 deci.

2 l izó, 4 szendvicsfalat, 3 műzli, szárított barack-darabok

Vacsi előtt még kis átmozgató úszás és szauna, és nem is volt olyan érezhető nyoma a távnak - hajthattam volna keményebben is

1 hozzászólás

zsolaaa 4400 napja

Gratulálok!

Erős voltál, szökhettél volna akár egyedül is.