2012.06.10 – K&H félmaraton
Elérkezett a várt (második) első félmaraton.
A helyszínre érve felmértem a terepet, érthetően teljesen más hangulat fogadott. A PDF-en alig voltunk „néhányan”, szinte családias volt a hangulat, mintha kirándulásra készülne az ember. Itt viszont vágni lehetett a levegőben a versenyhangulatot, ami magával is ragadott. Megnéztem a bazárt, bemelegítettem a tömeggel, majd beálltam a rajthoz a szintidőmnek megfelelően. Nem kellett tülekednem :)
Visszaszámlálás, rajt…
Elkezdtem a magam tempóját, ügyeltem arra, hogy ne húzzon magával a tömeg. Az első kör viszonylag (nekem) gyorsan eltelt (42:17), legalábbis annak tűnt. Meleg volt, felhős az ég, páradús a levegő. Minden frissítő pontnál tankoltam, az első és harmadik pontnál a szivacsot bevizeztem, tényleg hasznos kis eszköz ilyen időben.
A második körben jött (45:21) a borúlátás. Elkezdett szemerkélni az eső, de végül abba is maradt. Az első fordító pontig hosszúnak tűnt az út, ráadásul úgy emlékeztem, hogy az Árpád-hídig kell futni. Milyen messze van az még… Felmerült bennem, hogy minek is futok, hiszen már teljesítettem egy félmaratont. Majd hirtelen az orrom előtt volt a fordító pont. Persze!!! Hiszen a Lánchídig kell elfutni a második fordítónál! Tudtam, hogy hídig kell futni valamelyik fordító ponthoz… Mire ezen végigrágtam magam, már el is értem az első frissítő ponthoz, ahol bevizeztem a sapkámat és megtankoltam. Ez eléggé felfrissített. Ekkor már a felén túl voltam, így visszajött az életkedvem és hamar a Lánchídnál találtam magam. Mindjárt vége a második körnek! A végén bevizeztem a szivacsot és a tarkómra csorgattam a vizet. Ez megadta a lökést!
A harmadik körnél (43:53) már készültem az utolsó kilométerekre. Pontosan tudtam, hogy mennyit kell kibírnom a következő frissítésig. A banánt viszont már nagyon untam :) a frissítő pontoknál, habár tudtam, hogy ez nálam jobban beválik, mint a szőlőcukor. Folyamatosan vizeztem magam és egyszer csak eljött a vége. Az utolsó két kilométert (magamhoz képest) tempósabban futottam, már éreztem, hogy nemcsak az út, de az erőm végéhez is közeledek, talán mégis lassabban kellene... Ekkor már viszont a célhoz befordulva az utolsó métereken láttam, hogy 2:13-at mutat az óra, ezért rágyorsítottam és sikerült!!!! Annyira örültem, hogy beértem, hogy pont a végén nem is néztem, mennyi lett az idő. Na, mindegy, majd megnézem a honlapon. Alaposan összehajtogattam és kinyújtottam magam, majd a befutócsomagot kutattam. Annyira elegem volt az édes ízből, hogy egyből megettem az 1 db (!) sós kekszet és még inni is elfelejtettem. Leadtam a chipet és elindultam haza. Otthon letusoltam, bekentem a lábamat lóbalzsammal és megebédeltem. Utána még nyújtottam bő 20 percig, ez nagyon jól esett.
A BSI honlapja szerint 2:11:30 lett az eredményem :) jobb, mint amit terveztem.
A combomban van enyhe izomláz, Baltérd nem problémázott, illetve a lábfejem dagadt be egy picit.
Gondolatban felmerült a maraton… egyszer jó lenne…
Egyelőre viszont az a cél, hogy gyorsuljak kicsit. Talán jövőre felkészülök a SPAR 30-asra, vagy inkább megint egy félmaraton, csak rövidebb idő alatt?? Majd meglátjuk…
Gratulálok!
remek időt futottál, és oly' annyira ki sem csináltad magad...
szépen edzél tovább, semmi kiugró csak a normális laaassan növekvő adagokat, és már októberben lehet egy nyugodt 30-asod...