Egész nap azon járt az agyam, hogy kéne futni. Olyan jó lenne. Estére, illetve du 5 órára el is jutottam odáig, hogy meg is tegyem. Nem akartam a vasárnapi terv szerint futni, csak kíváncsi voltam, hogy mennyit tudok egyhuzamban futni. És meglepő módon felfutottam a domb tetejére.. 6 percet futottam egyhuzamban. Utána engedtem magamnak 1 perc sétát, mert már kellett. A domborzati viszonyokról annyit, hogy mi ugye a völgyben lakunk. A kapunktól a domb aljáig van egy 600 m-es sík aszfalt, aztán fel a dombtetőre, onnan még egy kisebb lejtő, kb100 m, aztán megint felfelé. És a tetején ott van őrbottyán vége. Na most azt a 100 m lejtőt lesétáltam és felfele, egészen a vége tábláig megint futás. A végénél még egy fél perces pihi (orrfújás, pár korty víz) és vissza. Ugyan ezzel a taktikával, azt a 100 m-t megint gyalog tettem meg (tempós gyaloglás) aztán futás lefelé. Egyedül az utolsó 200 m-t gyalogoltam végig, mert beszúrt az oldalam. Még gyakorolni kell a légzést. Apropó.. Jó az, ha a belélegzés 2 lépés, orromon-szájamon egyszerre, kilégzés az 3 lépés szájon át. Jó így, mert fáj a torkom. Vagy lehet sálban futni?? :P
Holnap a következő terv szerinti adagot futom le.
Ja délelőtt volt egy 3 km-es tempós sétám (siettem) babakocsival, benne egy 10 kilós deddel nehezítve. Bemelegítésnek jó volt. Azt sajnáltam, hogy nem csatoltam fel a pulzusmérőt.
máris függő lettél? :)
kérdésedre: úgy lélegezz ahogy jó neked. :) sál kicsit meleg lehet, de kísérletezz nyugodtan.