100-110 kili volt a cél. Pörgős tempó, a végén a Gorba.

Valamiért beette magát Komárom város az agyamba, arra is indultam el. Már elértem a várost (40 kili) , mikor leesett. Ma kezdődik a Dunamenti Szupermaraton. Én hülye, meg pénz és igazolvány nélkül indultam el. Pedig elkisértem volna Őket Párkányba, ráadásul még a dudámat se hoztam Bennt a városban még az egyik hátsó fékpofám is kilazult, csak lefegett a csavaron. Még jó,h nem hagytam el. Ismerős lakik Komáromban, meghúztuk, közben meséli,h Apjáék kaptak egy kevés pénzt a várostól, s nyáron eltekernek a testvérvárosokba. Ausztriába, majd tovább Hollandiába. Tavaly voltak az északi sarkkörön, bringával, tavalyelőtt a társaság Gibraltárra tekert. Jó utat Nekik!

Így a magyar oldalon mentem a Duna mellett.  Isteni volt magas fordulattal, kiegyensúlyozott tekeréssel menni(persze ezt csak én éreztem, mert a bringa egy kicsit azért mászkált jobbra-balra

Aztán Nyergesen bekanyarodtam a Gerecsébe (80km). Ó a Gerecse "lágy, szelid lankái" Azonnal leesett a pedálfordulat. Kezdtem fáradni is. Már a hullámokat is nehezen viseltem, a hegyek felfelé kínszenvedés volt. Ha lúd, legyen kövér, elindultam a Gorba felé. Phúúúúú! Comb görcsölés határán, 26-os pedálfordulattal, de felrángattam magam (111km). A tetején csak pihegni tudtam. Onnan aztán csak haza kellett "gurulni". Asszem kicsit sok lett ez a 142km, de nem baj.

Túléltem, s ilyen lesz amikor végem lesz Holnap meg 30 kili futás a Vértesben.