Megújul az Edzésonline! Az új oldalakat és funkciókat elérheted ha ide kattintasz!

Már 55 945 758 km-t sportoltatok
Locsogás

Jógázó Maci

necromedve | 2013-09-09 16:15:00 | 2 hozzászólás

Azt hittem eddig, jógázó medve nincs. Aztán a bejegyzés címének az írásakor rájöttem: dehogy nincs, ott van egyből a világhírű Maci Laci, avagy Yogi Bear. Nem is tudom, honnan jött a neve, majd jól ráguglizok... Illetve a mai nappal én is a nyomdokaiba léptem. Már eleddig is gondoltam rá az erdei kocogások során, hogy megpattanok egy-egy piknikező társaság kajájával, aztán érjenek utól, ha tudnak, de most más irányból történt meg a nyomdokba lépés.

Nem gondoltam volna, hogy ilyenre adom a fejem, de adtam. Ilyenre-e!

Előzmények

Már tavaly is gondolkoztam rajta, mikor elmentem Attilához (masszőr, oktató) masszázsra, aztán megérdeklődtem a részleteket, de mostanra ért be az elhatározás. Főleg ha kocogni is akarok, muszáj lesz kicsit profibb módira venni a nyújtást, mert attól brutál mód beáll minden porcikám. Tegnap találtam szórólapot a postaládában: múlt héten kezdődött a négyhónapos tanfolyam, ráadásul ez a hétfő 8 órai időpont vállalhatónak tűnt. Össze is szedtem minden bátorságom, aztán jeletkeztem az elszánt kezdőknek meghirdetett csoportba. A kezdőség tuti, az elszántság meg... Az relatív. :P

Igazából őszre az olimpiai súlyemelés lett volna a program. Tartásjavító, erősítő céllal. Egyik is rám fér, másik is. Szilvi  (elsősorban aerobikot, meg pár egyéb dolgot régóta és profin oktató ismerősnő) szerint ott van a legkevesebb térd- és vállsérülés az összes sport közül, annak ellenére, hogy mellette áll a legnagyobb a súlypontemelkedés is. Talán a triálosokat kivéve. :) Egyszerűen a jó tartás, meg begyakorolt technika miatt. Előbbi nekem is kéne, a súlyemelők egyenes hátát mindig is irigyeltem. Még talán társaság is lett volna, aki korban hozzám illik, amivel ugye nagyon szenvedek az utóbbi 5 évben. Mióta a kocsmázós-dohányzósat elhagytam, egyáltalán nincs új, maximum az uszodai zuhanyzóban váltok 1-2 szót pár 50-60 környéki bácsival, akik még maradnak rajtam kívül zárásig. Szóval nem is a társasággal szenvedek, inkább a hiányával. A jó oldala: piszok sok időm marad sportolni. Hamar sikerült elkanyarodni. a témától. :) Szóval súlyemelés: végre sportos kinézetem is lehetett volna a sok sportolás mellé, ha már az uszitól nem jött össze, erősíteni meg lusta voltam. A lötyögő bőrömet meg nem ártana valamikor kitölteni izommal, ez a projekt is pont olyan tempóban halad előre, mint a haverkodós. Hátrányai: a súlyemeléstől még Szilvinek is brutál izomláza volt, pedig neki az enyémektől kategóriákkal jobb futóművei vannak. Izomlázzal a seggemben meg nem tudok úszni, azt már a +10-20 kg-val guggolások után is láttam. Az időpont ütött volna 1-2 délutáni klubos úszást, de azt még megoldom. Plusz a szokott izzadás és lámpaláz. Szóval ezen hezitáltam a szórólapig. Általában dobom a tűzre ezeket a fecniket, de ezt most kivételesen megnéztem, ez nyilván valami jelzés volt. Így aztán ma reggel nyolckor kikötöttem a jógázós teremben.

És az első óra

Első benyomásaim: nagy terem, két emberrel. Az egyik az oktató. Ez nagy királyság, mert sokfős társaságban már alapból szorul a gyomrom. Plusz hűvös volt, még nagyobb királyság. Ettől piszokul féltem, mert már minimális erőkifejtéstől is úgy csöpög rólam a víz, hogy ahhoz képest André Agassi a Roland Garros döntőkön csontszáraz volt. Az meg kínos, ha tocsog utánam az egész terem. Cucckipakolás, plusz kaptam egy papírost mindenféle hasznos tanáccsal, miszerint ne erőlködjek, ne nézegessek másokat, magamra figyeljek, mire jó a jóga, stb. Közben befutott még 3 "sporttárs", szerencsére így elég szellősen voltunk.

Innen jött a neheze: odafigyelni. Pedig máskor mindig kalapál a Death Metal a fejemben. Hellyel-közzel sikerült is. A 3 db zümmögés az elején még kifejezetten jól ment, a cicákat is ilyen hangokkal szoktam itthon riogatni. :P A továbbiakban nehezedett a dolog. Ez a jóga szerintem kifejezetten női mozgásforma. Szörnyű sok mindenre kell egyszerre figyelni (minimum 2 (azaz kettő) dolog egyszerre!!!), amire egy férfi szerintem képtelen. Lábujjat így tartani, bokát úgy, térdet amúgy, derekat lazán, medencét előre, közben rájövök, hogy a lábujjaim már máshogy vannak, kezdhetem az egészet elölről... Pedig még csak derékmagasságban voltam. Nagy mumus. A tartásom ritka rossz, így a laza derék helyett végig keményen dolgoznom kellett az egyenes hátért. Azért mégis jó, hogy nem súlyemelésre mentem, ott ilyennel körberöhögött volna az edző, az tuti. Természetesen minden porcikám totál merev volt, ahogy azt sejtettem. Van hova fejlődni. Kíváncsi vagyok, mikor tudok majd csomót kötni a karjaimra a hátam mögött... Az oktató is más volt most, mint az úszóklubos edzéseken. Elég szokatlan, ha nem azt hallja az ember 150 decibellel, hogy nyomjad neki, ez lótúró, mit akarsz így versenyen, ne röhögtesd már ki magad, ha lassú lesz, ismételjük, stb. Mármint ezt szerencsére csak a versenyző kisgyerekek szokták megkapni, nem én. Kifejezetten tetszett, mikor itt még lassítani kellett a légzésen, meg a mozgáson, és Attila erre hívta fel a figyelmem. Közben szólt valami langy indiai zene a magnóból. Jól mutathattam rá az Immolation pólóban. :)

Immo

Utána

Ami kifejezetten nem tetszett: hogy képtelen vagyok 43524524 felé figyelni, illetve szörnyű bénán ment minden. Van egy olyan érzésem, hogy a jógához is pont annyira antitálentum vagyok, mint minden más sporthoz. Tehát heti 15 óra gyakorlással talán eljuthatok egy olyan szintre, amitől másoknak heti 2 órából jobban megy a móka. Na de ez ugye nem arról szól, hogy másokkal hasonlítjuk össze magunkat, mint azt az óra elején kiosztott papíros próbálta belém nevelni. Nehéz dolga lesz, mert én már csak ilyen hasonlítgatós típus vagyok, abból is a legrosszabb fajta. Valamint a tegnapi futós bukfencezés közben bevertem a jobb csípőcsontomat, arra nem volt nagy élmény rágördülni az egyik fetrengős feladatnál. Illetve még a talpam akart begörcsölni egyszer, szerencsére nem sikerült neki. :) Viszont ezek olyan dolgok, amik rajtam múlnak, nem az oktatáson, helyszínen.

Más gond talán nem is volt. Meglepően hamar elment a 1,5 óra, tehát jól érezhettem magam. A végén a meditálós-lazulós részbe szerintem 1 percre belealudtam, mert az egyik oldalamra fordulás 3x3 nagy légzéssel kimaradt. :D Legközelebb próbálok majd picit pihentebben menni, meg egy magnézium tablettát bekapok reggelire. Összességében a hangulat miatt pozitív benyomásokkal gazdagodtam, megyek legközelebb is. Azt egyelőre nem éreztem, hogy olyan piszok mód ki lennék nyúlva, de ez nyilván a gyakorlatok gagyi kivitelezése miatt lehetett. Plusz vállövre nem dolgoztunk még túl sokat, nekem meg az van mindig beállva a sok úszástól. És van házi feladat is. Hogy mikor tudom majd belesuvasztani az időmbe, az még rejtély. (Blogírás helyett pl pont meg lehetne csinálni.)

Egy dolognak viszont nem örültem: a társaság itt is tőlem jóval idősebbekből állt, azt már most sejtem, hogy itt se fogok sokat haverkodni... Ilyen szempontból nagyon balfasz módon tudok sportágakat választani a jelek szerint. :/ Erre muszáj lesz valamit kitalálni.

2017-12 hó (2 bejegyzés)
2017-10 hó (1 bejegyzés)
2017-09 hó (1 bejegyzés)
2017-05 hó (2 bejegyzés)
2017-02 hó (2 bejegyzés)
2016-12 hó (1 bejegyzés)
2016-11 hó (1 bejegyzés)
2016-10 hó (1 bejegyzés)
2016-05 hó (1 bejegyzés)
2015-02 hó (1 bejegyzés)
2014-05 hó (1 bejegyzés)
2014-03 hó (1 bejegyzés)
2013-10 hó (3 bejegyzés)
2013-09 hó (1 bejegyzés)
2013-02 hó (1 bejegyzés)
2011-09 hó (1 bejegyzés)
2011-03 hó (1 bejegyzés)