Megújul az Edzésonline! Az új oldalakat és funkciókat elérheted ha ide kattintasz!

Már 55 945 440 km-t sportoltatok
Locsogás

Úszóverseny!

necromedve | 2013-02-17 22:00:00 | 13 hozzászólás

Na, ezt is megértem!

Több mindent is. Például: új blogbejegyzést írok.

Akartam már írni egyet, még az év végén. Mert olyankor trendi évet összegezni. Ki hány versenyen volt, milyen pébéket futott (a francért nem lehet ezt egyéni csúcsnak, vagy ecs-nek rövidíteni?!), milyen célszerszámokat vett, stb. Gondoltam, majd megteszem én is. Aztán úgy döntöttem, ilyenkor telített a karácsonyi piac hasonló blogokkal. Szilveszter után meg az új év - új életesek jönnek, meg a most megfogadtam az ironmant fajták, úgyhogy nehéz komoly piaci részesedéshez jutni mellettük. :) Főleg, ha még ironmanes fogadkozást se teszek. Valamint versenyen se voltam, mert nem óhajtottam magam ilyesmivel nevetségessé tenni. Illetve az úszás olyan sport, hogy nem nagyon lehet csili-vili cuccokkal menőzni. Azért Karácsony után majdnem sikerült: kaptam Anna hugitól baromi menő úszósapkát. Csak valamiért a Tyr webshopban gyerek méretetet pakoltak a csomagba. Egyből kettőt is. Amiből aztán az egyik se jön a fejemre. A cserét firtató levélre meg nem válaszoltak. Azért egy fényképet csináltam róla, a menőzés végett:

:)


Ja, nem mellesleg (még mindig a magyarázkodás az elmaradó blogbejegyzéssel kapcsolatban), kutya sokat úsztam év végén, tartottam egy bulis hetet napi 10k úszással, javítandó a statisztikát. ;) Mókás volt, a maga módján. Ez meg elvitte a maradék blogírásra szánható időmet. Meg amúgy is inkább sportoltam helyette, vagy tököt vakarásztam, vagy miegyebet műveltem. Néha még dolgoztam is! :) Meg hát egyébként is eléggé szó szerint veszem az edzések naplószerű vezetését, írok oda pont eleget, ami épp eszembe jut.

Na de most! Történés volt. Ráadásul olyan, ami külön nem fér be az egyik edzésem leírásába se. Főleg, hogy épp betegeskedtem a héten, így edzés se nagyon volt. :( Ja, amúgy egy tipp hozzám hasonló balfékeknek: sose biciklizzetek télen símaszk nélkül! Mert a toroknak nem tesz jót a közvetlenül rá kapott hideg levegő. Sőt. Érdekes, hogy minden ízületemet alaposan bebugyolálom, a szám elé meg nem teszek semmit. Az szintén, hogy az plusz öltözést és a bringazárást is beszámolva kocogva/erős sétával gyorsabb lennék télen a veszprémi 2-3 km távokon, de mégis tekerek...

Szóval a történés: a héten bejelölt egy csaj facebookon! No, ez még úgy önmagában nem is nagy esemény, egy-két nőnemű ismerősöm van, közülük némelyek még csak nem is tagadják le az ismeretségünket. De ez konkrétan az egyik bikinis leányka volt az usziból!(!!) Ez már valami! 1-2 barátnőjével (szintén bikinis lányok) szokott lejárni úszni, ráadásul még vizsgaidőszakban is láttam őket párszor, ami egyébként nem az egyetemisták jellemzője, lévén az akkor végzett testmozgásra nem jár aláírás. :P

Ja igen, hogy miért hangsúlyozom a bikinis lányt külön, a ritkás uszodalátogatók kedvéért leírom. Szóval az usziban különböző állatfajták vannak, tempó szerint csökkenő, úszást zavaró funkció szerint növekvő sorrendben sorolva: volt úszók (itt Veszprémben csak mutatóba jön le egy srác két szaunázás között), amatőr, de lelkes sportemberek (kevés, magamat ide sorolom), nagymamamellúszó (kitett fejjel mellúszásszerűséget végző, vagy csak nagyon lassan úszó) fiúk-lányok, gyúrós srácok virágmintás bermudában, bikinis lányok, nyugdíjasok (illetve a tempójukban mozgó egyéb vízinövények), kisgyerekek, szaunázók, tesialáírásért járó egyetemisták, pettingelő szerelmesek. Utóbbi három csoport tagjai gyakorlatilag nem úsznak semmit, csak foglalják a helyet a fordulónál, legtöbbször észre se veszik azt, ha jön valaki.

Szóval bejelölt egy bikinis lány. Ami amúgy remek dolog, mert hatalmas barátkozó kedvemmel és bátorságommal az usziban töltött 4,5 év alatt eddig kb 10 emberrel mertem beszélgetést kezdeményezni, velük is csak úgy, hogy előzőleg már láttam őket hónapokig elég gyakran, utána pár hónapig köszöngettem, aztán, ha nagyon szimpatikus volt valaki, akkor próbáltam valami szöveggel kezdeményezni, de nem nagyon értek hozzá. Aki haverom van az usziból, az is jellemzően úgy lett, hogy odajött hozzám kérdezni, de én inkább nem erőltettem a dolgot senkivel. Az meg, hog lányokhoz szóljak, egyből három bikinis fajtáho egyszerre... :) Szóval elég abszurd dolog. Amúgy ennek a lánykának, meg a barátnőinek szoktam néha köszöngetni, abba a stádiumba már eljutottam.

Ja, hogy mit akart tőlem: menjek vele úszóversenyre. Én. :O Erre, ni!

Mint kiderült, van egy közös ismerősünk, aki szintén felnőtt fejjel kezdett úszni, de hozzám hasonlóan lelkes. Sőt, még szervez csapatokat is a mindenféle 24 órás váltóversenyekre. Engem is kapacitált már, de eddig mindig lemondtam. Ahogy az edzésonline-os flehetőségeket is. Aztán most beajánlott a csajszinak, aki egy veszprémi csapatot szervezett épp. Na, jött a komoly dilemma...

Azt tudni kell rólam, hogy baromira félek mindenféle élőben történő szerepléstől, de már az is iszonyatos, gyomorgörcs közeli állapotot tud nálam előidézni, ha sok (4-5 főnél több) ember előtt-között vagyok. Szociofóbiának hívják ezt a dilit, kb egy nagyon-nagyon felerősített lámpaláznak felel meg. Régen bazi sokat ittam rá, hogy társaságba is el tudjak menni, mióta viszont letettem az alkoholt, nem megy a dolog, inkább a társasági életet hanyagolom. Ezért is van ennyi időm úszni. Az meg, hogy "úszóversenyre" menjek, és ott égjek, ráadásul egy szál fecskében illegessem magam 100 ember előtt... Brrr. Ráadásul úszni se tudok. Vagyis úgy nem, mint mások. Ezeken a 24 órás versenyeken jellemzően 50 métereket kell sprintelni. Arra meg én alkatilag képtelen vagyok, bármilyen sportról is van szó. Az a haverom, aki 3 km-t nem tud egyben lefutni, 100 méteren rám ver 30-at. De még az is leelőz sprint távon ugyanígy egy vasbetétes bakancsban, aki napi két doboz cigit szív, illetve nem mozog mellé semmit. Usziban dettó: A 9 éves úszó kislány rám ver 25-ön 5 másodpercet. Bárki beugrik a medencébe, általában 25-50 méteren rám tud verni párat, vagy legalábbis tudja tartani a tempómat, úgy, hogy amúgy sose úszik. Nyilván 200-on már kellene állóképesség is (egyébként aki minimálisat edz, az hosszabb távon is simán ott van tizedannyi munkából, mint én a baromi sokból), de hát ezek a váltóversenyek nem arról szólnak. Nekem meg baromi degradáló a tudat, hogy ennyit edzek, aztán szart se érek vele (ilyen szempontból). Legutóbb 2 éve voltam Cetrendes úszáson, ott sikerült is lerombolni a maradék önbizalmam azzal, hogy a 14 éves csajszi rám vert fél órát. Na, egy pólót legalább kaptam érte, igazából azért mentem, szóval az meglett. :) Azóta tudom, hol a helyem: versenyre menjen az, aki jó az adott sportágban, aki pedig nem én vagoyok. :P Nekem ilyenre nincs szükségem, inkább úszkáltam saját örömömre. Na meg utazni is rühellek. Ennyit a kontra érvekről. Ezek miatt aztán a váltós meghívásokat szépen le is mondtam.

Na és ami mellette szól: főleg a társaság. No, persze a bikinis lányok vonzanak nagyon. :) De amúgy is: végre van egy esély rá, hogy megismerkedjek pár uszodalátogató fiatallal. Aminek az esélyétől szeptemberben az úszó klubba belépéskor szinte teljesen elvágtam magam a másik időpont miatt, ennyi hátránya volt a dolognak (de jó is lett volna, ha megírom azt az évértékelő blogot...). Arra persze nem számítok, hogy valaha is lesz itt Veszprémben amatőr, szenior úszó, de ezek a srácok-lányok legalább a medencét nem utálják. További pozitívum: Kevesen leszünk, illetve közel lesz, nem kell sokat utazni. Ez ugyanis egy keszthelyi rendezésű "verseny". Talán tavaly szervezhette meg valami srác elsőre (korábban tudtommal nem is volt Keszthelyen uszi), akkor kemény 1 csapat indult rajta, így garantált volt az arany. Na, idén már lesz 3 is, elvileg kb 100 emberrel, azért a dobogó tuti. :) Plusz egy 25 méteres, négysávos medence, 150 centis vízzel. Na, ennek már nem örültem annyira, mikor megtudtam. Ilyenben 24 órás úszást tartani... A megalomániának is vannak határai. :P Na mindegy, 1200 ft a nevezés, a hülyének is megéri. Főleg, hogy ebben foglaltatik korlátlan szaunahasználat (amivel nem fogok élni), illetve a szponzorok jóvoltából étel-italfogyasztás. Utóbbiból jobb' örülnék a korlátlannak, de az élet nem egy habostorta, mint tudjuk. És hogy a tömeget hogy bírom majd? Na, ez egy remek kérdés. A múltkor ugyanis (jajj, de jó lett volna az az értékelős blog...) csoda történt: mentem a helyi rendezésű versenyre önkénteskedni! Mint a nevéből is leszűrhető: önként. Bazi sok ember közé. És nem volt különösebb bajom. Igaz, nem is én voltam a központban, hanem a versenyzők, meg a hangosbemondó, versenybírók. Szóval kíváncsi vagyok, most mi lesz.

Hogy maga az úszás hogy fog menni, az tulajdonképpen annyira nem is érdekel, hosszabb hétvégi edzésnek szánom, olyat szoktam néha csinálni. :) No, a 150 centis medence mellé azért még derült ki egyéb érdekesség is: mikor beléptem, 9 fős volt a csapat... Amiből Csenge (a szervező csajszi) szerint én vagyok a legjobb úszó, ez azért sokat elmond a többiekről. :D Csenge és a barátnői tuti jönnek. Ő kb másfél éve kezdett úszni, most már eljutott addig, hogy letolja a fejét víz alá mellúszásnál, illetve lecserélte a bikinit úszódresszre. Ami egyébként látvány szempontjából nem örömteli, de úszáshoz jobb. Plusz a múltkor már nem a szélső (nagymama)sávban úsztak. A barátnői még bikiniben járnak, ha jól tudom, ami mondjuk nem gond egy ilyen rendezvényen. :D. Lesz állítólag olyan srác, aki 25 méterenként váltást kért, meg hasonló sportemberek, leginkább az egyetemről. Szóval jó eséllyel lesz majd időm úszni bőven. :D Bár - a fene tudja... Az ilyen gyökkettes tempójú lebegéstől elképzelhető, hogy nem is fárad el az ember, lévén a nagymamák is simán tolják egy órán keresztül, az igaz, hogy megtesznek közben 1200 métert. Na, majd kiderül. Mindenesetre gyorsan hívtam még pár pajtit (15-én volt a nevezés vége, 14-én este volt rá időm), hogy legyen már valaki, aki felhúzza az átlagot. :) Az úszó gyerekeknek nem akartam szólni, egyrészt diákolimpiára mennek, másrészt meg az edzéstervükbe se akarok belenyúlni, harmadrészt ide csupa amatőr jön, nem akarok egy versenyző csoportot elrángatni ellenükben. Viszont Szandinak szóltam, ő talán még nem felejtett el úszni október óta. És jön is szívesen. Meg Kyrának is mondtam, ő is eljön, ha lesz ideje. Még az öccsét kéne beszervezni, aztán akkor már pár úszni tudó arc is lenne, plusz nem vadidegenek között lennék. Hogy hány méter lesz a dologból, azt megtippelni se tudom. Magamnak beírtam rá előre 20-at, annál többet nem akarok, inkább a büfét fosztogatnám. :D Ja, még egy elvárás: egy ilyesmi jellegű csoportképet mindenképpen akarok majd csinálni, lehet ezen kívül sose lesz már esélyem rá. :)

A példakép :)

Szóval most kíváncsian várom, mi lesz ebből. Ami eddig lett: tegnap egy cifra káromkodás összejött. Uszi után elindultam a ***** irányába akciós sütiért, aztán menet közben kattant az agyam, hogy attól pocakot eresztek, hogy fogok úgy mászkálni a sok ember előtt... Végül nem vettem sütit (csak otthon ettem hugi névnapi tortájából :P ), hanem káromkodtam, plusz zabpelyheztem. Kemény dolog ez a versenysport. :D

2017-12 hó (2 bejegyzés)
2017-10 hó (1 bejegyzés)
2017-09 hó (1 bejegyzés)
2017-05 hó (2 bejegyzés)
2017-02 hó (2 bejegyzés)
2016-12 hó (1 bejegyzés)
2016-11 hó (1 bejegyzés)
2016-10 hó (1 bejegyzés)
2016-05 hó (1 bejegyzés)
2015-02 hó (1 bejegyzés)
2014-05 hó (1 bejegyzés)
2014-03 hó (1 bejegyzés)
2013-10 hó (3 bejegyzés)
2013-09 hó (1 bejegyzés)
2013-02 hó (1 bejegyzés)
2011-09 hó (1 bejegyzés)
2011-03 hó (1 bejegyzés)