DR. ROBERT YOUNG ÜZENETE A STRESSZRŐL
Az orvosok évek óta tisztában vannak vele, hogy a stressz nagyban befolyásolja a szív egészségi állapotát. Nemrég, egy tanulmány bebizonyította, hogy a krónikus szorongás megnöveli mind a hirtelen kialakuló szívelégtelenség, mind a szívroham kockázatát.
Az egyik amerikai kardiológiai szaklap (a Journal of American College of Cardiology) közreadta a Harvard Orvosi Egyetem által folytatott kutatás eredményeit. A Dr. Charles Blatt által vezetett kutatócsoport 5 éven át kísérte figyelemmel 516 kísérleti alany stressz-szintjét.
A résztvevők 80 százaléka férfi volt. Mindenkinél észleltek már korábban szívkoszorúér problémát. A csoport átlagéletkora pedig 68 év volt. Az alanyok kiválogatásánál egyéb kockázati tényezőket is figyelembe vettek, úgy mint oktatási szint, dohányzás, koleszterin, testtömeg index és diabétesz.
A felmérés kimutatta, hogy azok esetében, akiknél a szorongás nagyobb mértékben volt jelen, közel a duplájára növekedett a szívelégtelenség kialakulásának kockázata, és ez a kockázat azoknál volt a legmagasabb, akiknél a szorongás kóros mértékben jelentkezett (mint például tériszony, vagy klausztrofóbia).
Érdekes, hogy a lista élére pont azok kerültek, akik amiatt aggódtak, hogy szívbetegség alakulhat ki náluk.
„A legtöbb páciens úgy érkezik hozzánk, hogy aggódik a szíve állapota miatt” nyilatkozta Dr. Blatt. „Meggyőződésem, hogy nagyon fontos elegendő időt eltölteni a pácienssel és a családjával.”
Dr. Blatt kutatásának időtartama alatt 44 páciens élt át és élt túl szívrohamot, és 19 hunyt el hirtelen fellépő szívelégtelenség miatt.
Hasonló következtetésre jutott egy 2005-ben közzétett tanulmány is, melynek alanyai kizárólag nők voltak. Dr. Christine Albert egy nagyon hosszú ideig tartó kutatás (a Nurses’ egészségügyi kutatás) adatait összesítette. A végeredmény: azoknál a kutatási alanyoknál, akik azt jelentették magukról, hogy magas a szorongási szintjük, 59%-kal nagyobb volt a valószínűsége a szívrohamnak, mint a többieknél.
„Az egyik fő oka annak, hogy ezt a tanulmányt elvégeztük az, hogy a nők körében egyre gyakoribbak a szorongásos betegségek és fóbiák” nyilatkozta Dr. Albert. „Óvatos becslések szerint, a lakosság 5 százalékánál kimutatható valamilyen szorongásos rendellenesség, és legalább 15 százalékánál kimutathatók valamely fóbia tünetei.”
„Ha sikerül elismertetnünk az általunk megfigyelt kapcsolatot, mely a fóbiák és szorongások, illetve szívproblémák miatt beálló hirtelen halál között fennáll, akkor talán több figyelmet kapna a terület, s az ilyen szorongások kezelésével máris csökkenthetnénk annak kockázatát, hogy valamilyen szívbetegség okozza a halálukat.”
Dr. Robert O. Young mindezt kiegészítette azzal, hogy a stressz és a szorongás a szövetek rejtett elsavasodását eredményezi, ez pedig fáradtságot, betegségeket és halált okozhat.
A szívbetegségek kialakulása nem történik meg, ha nincs elsavasodás; a szervezet elsavasodásának pedig a nem megfelelő életmód, táplálkozás és gondolkodás az oka.
Sokkal pontosabban fedné a valóságot, ha a szívrohamot gondolat-rohamnak neveznénk.
A krónikus szorongást a gondolatok okozzák; ahhoz pedig, hogy legyenek gondolataink, energiára van szükség. Az energia felhasználása viszont savas metabolikus melléktermékeket eredményez. Ha ezek a savas melléktermékek nem ürülnek ki a szervezetből a megfelelő csatornákon át (vizelettel, széklettel, izzadsággal vagy légzéssel), akkor felgyülemlenek, és olyan jelenségeket okoznak, melyeket az orvostudomány betegségekként tart számon – többek közt szívelégtelenségként.
Az egészséges szív lúgos. A szív egy izomköteg, melyet a metabolikus savak legyöngíthetnek. Ahogy a sütésre szánt húst is megpuhítja a savas páclé.
Hogy megelőzzük a szívleállást és még sokáig lehessen egészséges szívünk, a következőket javaslom:
1) Igyon lúgos vizet: a testsúlyának megfelelően, 15-20 kg-onként legalább 1 litert.
2) Étkezzen lúgosan, és egyen annyi zöld gyümölcsöt és zöldséget, amennyi jól esik. Napi egy avokádó szükségtelenné teszi az orvost.
3) Egyen annyi többszörösen telítetlen zsírt, amennyi csak jólesik: például olyan magvak hidegen préselt (extra szűz) olaját, mint a kender, a len vagy a borágó. Én még a gránátalma magjának olaját is jó szívvel ajánlom.
4) Iktasson be az életébe napi egy óra testmozgást! Ideális esetben, a heti programja kardio-edzést és izomerősítő gyakorlatokat egyaránt tartalmaz.
5) Szedjen ásványi sókat! Ezekre az elektromos vezetőképesség megtartásához van szüksége a szívnek. Ásványi sók nélkül leáll a szív. A só nem veszélyes – a savasító életvitel és étrend viszont az. Épp ezért, ne a sótól szabaduljon meg, hanem a savaktól – s legyen újra egészséges!
6) Ne töprengjen olyan sokat! Inkább imádkozzon, vagy meditáljon!
Ne feledje: a gondolatok rohama szívrohamhoz vezethet!
Dr. Robert O. Young
Az orvosok évek óta tisztában vannak vele, hogy a stressz nagyban befolyásolja a szív egészségi állapotát. Nemrég, egy tanulmány bebizonyította, hogy a krónikus szorongás megnöveli mind a hirtelen kialakuló szívelégtelenség, mind a szívroham kockázatát.
Az egyik amerikai kardiológiai szaklap (a Journal of American College of Cardiology) közreadta a Harvard Orvosi Egyetem által folytatott kutatás eredményeit. A Dr. Charles Blatt által vezetett kutatócsoport 5 éven át kísérte figyelemmel 516 kísérleti alany stressz-szintjét.
A résztvevők 80 százaléka férfi volt. Mindenkinél észleltek már korábban szívkoszorúér problémát. A csoport átlagéletkora pedig 68 év volt. Az alanyok kiválogatásánál egyéb kockázati tényezőket is figyelembe vettek, úgy mint oktatási szint, dohányzás, koleszterin, testtömeg index és diabétesz.
A felmérés kimutatta, hogy azok esetében, akiknél a szorongás nagyobb mértékben volt jelen, közel a duplájára növekedett a szívelégtelenség kialakulásának kockázata, és ez a kockázat azoknál volt a legmagasabb, akiknél a szorongás kóros mértékben jelentkezett (mint például tériszony, vagy klausztrofóbia).
Érdekes, hogy a lista élére pont azok kerültek, akik amiatt aggódtak, hogy szívbetegség alakulhat ki náluk.
„A legtöbb páciens úgy érkezik hozzánk, hogy aggódik a szíve állapota miatt” nyilatkozta Dr. Blatt. „Meggyőződésem, hogy nagyon fontos elegendő időt eltölteni a pácienssel és a családjával.”
Dr. Blatt kutatásának időtartama alatt 44 páciens élt át és élt túl szívrohamot, és 19 hunyt el hirtelen fellépő szívelégtelenség miatt.
Hasonló következtetésre jutott egy 2005-ben közzétett tanulmány is, melynek alanyai kizárólag nők voltak. Dr. Christine Albert egy nagyon hosszú ideig tartó kutatás (a Nurses’ egészségügyi kutatás) adatait összesítette. A végeredmény: azoknál a kutatási alanyoknál, akik azt jelentették magukról, hogy magas a szorongási szintjük, 59%-kal nagyobb volt a valószínűsége a szívrohamnak, mint a többieknél.
„Az egyik fő oka annak, hogy ezt a tanulmányt elvégeztük az, hogy a nők körében egyre gyakoribbak a szorongásos betegségek és fóbiák” nyilatkozta Dr. Albert. „Óvatos becslések szerint, a lakosság 5 százalékánál kimutatható valamilyen szorongásos rendellenesség, és legalább 15 százalékánál kimutathatók valamely fóbia tünetei.”
„Ha sikerül elismertetnünk az általunk megfigyelt kapcsolatot, mely a fóbiák és szorongások, illetve szívproblémák miatt beálló hirtelen halál között fennáll, akkor talán több figyelmet kapna a terület, s az ilyen szorongások kezelésével máris csökkenthetnénk annak kockázatát, hogy valamilyen szívbetegség okozza a halálukat.”
Dr. Robert O. Young mindezt kiegészítette azzal, hogy a stressz és a szorongás a szövetek rejtett elsavasodását eredményezi, ez pedig fáradtságot, betegségeket és halált okozhat.
A szívbetegségek kialakulása nem történik meg, ha nincs elsavasodás; a szervezet elsavasodásának pedig a nem megfelelő életmód, táplálkozás és gondolkodás az oka.
Sokkal pontosabban fedné a valóságot, ha a szívrohamot gondolat-rohamnak neveznénk.
A krónikus szorongást a gondolatok okozzák; ahhoz pedig, hogy legyenek gondolataink, energiára van szükség. Az energia felhasználása viszont savas metabolikus melléktermékeket eredményez. Ha ezek a savas melléktermékek nem ürülnek ki a szervezetből a megfelelő csatornákon át (vizelettel, széklettel, izzadsággal vagy légzéssel), akkor felgyülemlenek, és olyan jelenségeket okoznak, melyeket az orvostudomány betegségekként tart számon – többek közt szívelégtelenségként.
Az egészséges szív lúgos. A szív egy izomköteg, melyet a metabolikus savak legyöngíthetnek. Ahogy a sütésre szánt húst is megpuhítja a savas páclé.
Hogy megelőzzük a szívleállást és még sokáig lehessen egészséges szívünk, a következőket javaslom:
1) Igyon lúgos vizet: a testsúlyának megfelelően, 15-20 kg-onként legalább 1 litert.
2) Étkezzen lúgosan, és egyen annyi zöld gyümölcsöt és zöldséget, amennyi jól esik. Napi egy avokádó szükségtelenné teszi az orvost.
3) Egyen annyi többszörösen telítetlen zsírt, amennyi csak jólesik: például olyan magvak hidegen préselt (extra szűz) olaját, mint a kender, a len vagy a borágó. Én még a gránátalma magjának olaját is jó szívvel ajánlom.
4) Iktasson be az életébe napi egy óra testmozgást! Ideális esetben, a heti programja kardio-edzést és izomerősítő gyakorlatokat egyaránt tartalmaz.
5) Szedjen ásványi sókat! Ezekre az elektromos vezetőképesség megtartásához van szüksége a szívnek. Ásványi sók nélkül leáll a szív. A só nem veszélyes – a savasító életvitel és étrend viszont az. Épp ezért, ne a sótól szabaduljon meg, hanem a savaktól – s legyen újra egészséges!
6) Ne töprengjen olyan sokat! Inkább imádkozzon, vagy meditáljon!
Ne feledje: a gondolatok rohama szívrohamhoz vezethet!
Dr. Robert O. Young