Kissé más témájú lesz ez a bejegyzés, mint az eddigiek, a triatlonhoz van a legkevesebb köze, hacsak nem annyi, hogy egy fáraztó tekerés után jól esik becsavarni egy üveg alkoholmentes Gössert.

A napokban kezdtem felfigyelni, (igazán itt az edzesonline-on olvasott egészségi állapotot, sportolást firtató cikk kapcsán, hogy mennyire nem sportol a magyar) a sörök árait a boltokban, ennek folyományaként az alkohol jelenlétét a reklámokban itt-ott. Elképesztő mekkora akciókkal csábítanak a boltok, 80-90forintra is képesek levinni az árat. Vagy akkor adnak kedvezményt ha 24et azaz "1kockát" vesz derék vásárló. Ez döbbenetes. Kimondva fél liter alkoholos ital alig kerül többe mint egy ásványvíz. Nem csoda, hogy így még ha sokan nem is mondják ki kismértékben, de alkoholfüggőek lesznek. Sokszor lehet hallani, hogy áá napi egy sör nem sok "annyi belefér". Így kezdte vagy másfél éve egyik barátom is, aztán a szocializáció vagy a bandaszellem miatt ma már hetente kétszer jár kocsmába és emellett esténként  becsavar 4-5 sört ásványvíz helyett. De ez még nem alkoholizmus az ő megítélésében. Vannak ugye az alkoholizmusnak is stádiumai, ez már szerintem kimeríti az egyes fokozatot. A tanulmányaim során valami olyasmire emlékszem hogy népegészségtani szempontból azt nevezik alkoholistának aki legalább havonta 3-5ször alkalmanként 2-3 egység alkoholt iszik meg.

A másik ami szemetszúró az az alkohol-lobbi jelenléte a mindennapokban. Focit támogatnak, különféle egyéb sportágakat, eseményeket szponzorálnak ami borzasztóan káros. A tvből is ömlenek a sörreklámok, amik nem is értem hogy tudnak átmenni az engedélyezési eljáráson. A legszembetűnőbb számomra az Ar..y Á..ok reklámja akik minden pénteken a munka elismerése jeléül pohár áráért adják a korsót. Ez mi ha nem fogyasztásra ösztönző magatartás a részükről? Mintha az valami nagy jutalom lenne, hogy az ember péntek este beülhet a haverokkal valahova és sárrészegre leihatja magát. A közelünkben van egy kocsma (kinek nincs..) péntek este csurig van.

Első körben ezeknek az italfélékre és a dohánytermékekre kellene a kormánynak egy brutális extra adót kivetni. pl legyen 2000forint egy cigaretta és 300 forint egy sör. Vagy úgy meghúzni az árakat hogy a legolcsóbb eladási ára jóval több legyen mint egy üveg ásványvíznek. Hatósági árat kellene bevezetni rájuk. Múltkor az újságosnál egy dohányos előttem vette meg a havi barnaszofi adagját, 23ezer forintot fizetett érte. Az iszonyatos. Egy év alatt elfüstöl egy komplett egyhetes horvátországi nyaralást.. hogy az egészségügyi ellátórendszernek milyen iszonyatos anyagi és humántételt jelenthet a különböző szív és érrendszeri betegségek kezelése, abba ne is bonyolódjunk bele.

Utána jöhetne a hamburgeradó, meg ezek az egészségtelen ételek mint a chips meg a cukros kóla stbstb. De a legjobb az lenne, ha nem tiltásokkal próbálna operálni a kormány, hanem megragadná a médiát és drasztikusan visszaszorítaná a reklámozást, az áruházláncoknak pedig az akciózási szokásait kellene nagyító alatt szabályozni.

Végezetül én sem vetem meg az alkoholt, 2 havonta azért én is összeülök a haverokkal néhány sörre, sőt itthon is szoktam inni, mert szeretem az ízét, de itthon kizárólag alkoholmenteset, azt is csak ritkán. Aki tud mértékkel inni az viszont továbbra is igyon, mert a sör kis mennyiségben egészséges :)

Jöjjönek a vélemények ki mit gondol?

Hol is kezdjem, hol is kezdjem.. talán ott, hogy az ország legszebb versenyhelyszíne várta a hazai triatlonos mezőnyt, ahol hála a turistáknak szurkolókban sem volt hiány, 2-5sorban álltak az emberek a depo körül és az úszásnál is a parton, fantasztikus élmény így kijönni a vízből (mégha az ember a végén jön ki  akkor is :) ) Vasárnap korán érkeztünk meg a helyszínre, kisebb fülgyulladás nehezítette meg a versenyt megelőző napokat, de ahogy megérkeztünk és egyre erősödött a versenylázam, elmúlt a fülfájás is. Hamar neveztem, rajtszámfelvétel miegymás után végigsétáltunk a plázson, ettünk egy fagyit és egy mennyei igazi magyar hamburgert 550 forintért. A technikai értekezlet alatt előtt összefutottam pár sporttárssal, rövid beszélgetés után mindnyájan elrajzottunk és intéztük a verseny előkészületeit. Gyorsan bedepóztam, elpakolgattam mindenem majd felrántottam a neoprén-t és úsztam pár métert a Balatonban, ami közel sem volt olyan hűvös mint tavaly, de azért elkelt a ruha. 14:00 kor megszólalt a duda és az amatőr mezőny is belecsapott a távba. 1 percre ránk indították a hölgyeket akik közül jópáran arcpiritóan keményen úsztak. Nekem nem sikerült megfelelő lábvizet találni, le is akadtam a mezőnyről elég hamar. A tavalyi úszóidőmnél majd 3 perccel lassabban sikerült a teljesítés, ami előtt értetlenül állok, de ez van. A depó felé szaladva nem tudtam lehúzni a ruha cipzárját, ott szórakoztam vele vagy 10 másodpercet mire lejött. Felrántottam a cipőt sisakot és jöhetett a kerékpár. Tavaly a bringát csúnyán elgörcsöltem, a cél egyértelmű volt, hogy itt csakis a javítás a cél, ami sikerült is a nehéz körülmények ellenére. Erős szél volt, bolyom sem volt, bár 2-3an próbáltunk összedolgozni több kevesebb sikerrel. Az egyik bringástársam rendkívül pofátlanul végig tette a kereket mögöttünk, aztán amikor jött egy nagyobb boly előzött minket, szépen rájuk váltott, nekünk meg nem maradt erőnk felvenni a gyorsabbak utazótempóját. Megjegyeztem az ipsét, jövőre szét fogom lószolni ha összeakadunk ismét. :) Persze lehet ezt így kell csinálni, mi voltunk a marhák hogy nem akasztottuk le. Utána meg odapakolt a futáson egy 37perces időt..

Eltelt a kerékpár is, vittem magammal mindenféle zselét meg izot, de igazából több víz kellett volna. Zselét nem is ettem (spóroltam majd jó lesz Kiskörére gondolattal) nem is hiányzott. Kerékpár után jött a verseny legszebb mozzanata a 2. depó, itt valami világszínvonalú depózást mutattam be, kategóriámban a 3. leggyorsabb volt a váltásom 38 másodperccel. A futás elején beálltam egy egyenletes tempóra amit úgy véltem fogok tudni tartani a végéig, ez nagyjából sikerült is a végén még egy kicsit finiseltem is és 75.ként szakítottam át a célszalagot 2:32:33as idővel. Optimális esetben ebből kb 6-8 percet lehetett volna faragni egy jobb úszással és egy szerencsésebb bollyal, de majd 2012ben meglátjuk sikerül-e?

Levonva a tanulságokat a jövőre nézve többet kell tekernem futnom és úsznom is. :) De konkrétabban, valahogy meg kell találnom az egyensúlyt a három sportág között, illetve azt a rászánható kevés időt amit edzéssel tudok tölteni optimalizálnom kell.

Jövőre veletek ugyanitt!!