Ez a hét keményebb volt, mint az eddigiek. Itt már minden edzés 7 km feletti volt:

Hétfő: a futóedzések alatt gyakran vissza"sírtam" ezt a napot (és persze a szerdát)

Kedd: összességében 7,65 km lett. A harmadik és negyedik gyorsító szakasz már eléggé megviselt. Ráadásul amiatt a hülye szúrás miatt nem igazán tudtam "helyreállítani" a légzésem. A reggeli "katasztrófaturizmussal és az esti hazabaktatással kb 10 km lett a napi adag:)

Szerda: lsd. hétfő

Csütörtök: az első kilin megint előjött a szúrás, de aztán tovaszállt, így egész jól túlestem rajta:) 7,7 km lett, így ma is összejött majdnem egy kilenceske:)

Péntek: no comment

Szombat: egy kicsit ráhúztam, 1:40 óra és 9,33 kili:) Őrhegy oda-vissza

Vasárnap: 8 km...NAGYON MELEG VOLT!!! Piszkosul szenvedtem! A teljes szakaszból kb 200 méter volt árnyékos, így az utolsó 1,5 km-en azzal jutalmaztam magam, hogy ezen a szakaszon futottam folyamatosan oda-vissza...Aztán 2,33 km séta haza...

Összességében ez a hét elég nehéz volt, de túl vgyok rajta és örülök neki:) A jövő hét sem lesz sétagalopp, de az, hogy ezt végigcsináltam sokat segít abban, hogy folytassam.

Tehát...folyt.köv. jövő héten:)

Eljött a 2. hét is a 10 km-es edzéstervben és még mindig úgy érzem, hogy jól megy:

A kedd...hát, nem volt nehéz...

Csütörtök...egész jól ment:)

Szombat...nagyon jól ment:) Magamhoz képest nagyon jó sebességet futottam, sikerült a 6 perc/ km-es tempót elérni, ami nekem nagy teljesítmény:) OK, a végét, mikor láttam, hogy meglehet, eléggé megnyomtam és majd összerogytam, mikor vége lett, de ami már nagyon jó, hogy másodpercek alatt visszaállt a pulzusom, a légzésem:) 

Vasárnap...nem tartott ki teljesen a tegnapi lendület. A 4. km után már eléggé küzdenem kellett, de azért a múlt heti 7 km-es tvomhoz képest így is javítottam majdnem 1,5 percet:) Szuper:)

Így aztán, folyt.köv. a jövő héten:)

Ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó:) És én megígértem Tacitusnak, hogy megírom a májusi gondolataimat, összeszedem a képeket. Hát, íme...

Május...nincsenek szép emlékeim róla:( Nagyon nehéz volt! Talán ezért sem tudtam rávenni magam, hogy írjak róla. Még a kezdeti hónapokban sem futottam ilyen kevés km-t, még a kezdeti hónapokban sem volt ilyen nehéz rávennem magam egy-egy futásra, még a kezdeti hónapokban sem kínlódtam ennyit a futás alatt

Egyszerűen nem tudtam túltenni magam azon, hogy ahelyett, hogy a napból energiát raktároznék, állandóan fáztam:( A falu utcáin már mindenhol felszáradtak az esőzések nyomai, én még mindig sárban futottam, dagasztottam a sarat. A szokásos útjaimon már méteres fűben küzdöttem.

Valahogy ez a hónap nem arról szólt, hogy örömet találjak a futásban. Szó szerint minden lépésért megküzdöttem.

Hónap végén pedig lett egy olyan szériám, mikor vonzottam az esőt. Ha én elindultam, tudhatta mindenki, hogy be kell szedni a száradó ruhát, a kertben szellőző ágyneműt, mert esni fog.

Közben érik mellettem a búza, virágzik a kamilla, a táj megtelt élettel, csak nekem nem sikerült.

Egyszer fent egyszer lent...én ezt a hónapot lent töltöttem:(

Most, júniusban, nagyobb lendületet vettem...elkezdtem egy 10 km-es programot, ami eddig nagyon jól ment (bár, jövő héten jön majd a fekete leves)...már ismét jól esik a futás, ismét megtaláltam az örömöt benne és végre süt a nap, a hosszú nadrág és pulóver helyett tegnap már elővettem a rövid nadrágot és a futótrikót:) És töltődöm a nap erejéből végre:)

Így hát, Tacitus, erről szólt a május...nem dicsekedtem vele:( Bízom benne, hogy a júniusi beszámolóim sokkal jobbak lesznek:)

Elkezdtem a felkészülést az első 10 km-re:)

Az első hét egész jól alakult (leszámítva a szombati esőben túrázást, amit egy kisebb eső elől futással voltam kénytelen zárni:))

A vasárnapi 7 km tök jól esett:)

 Folyt.köv.