Minek kell a blognak címet adni? :)
Nulla. Mint a kezdetek. Balett, térdműtét, atlétika, biciklizés, kung fu, jóga, prolabáló mitrális és most futás. A balett és a táncművészet örök szerelem, de egy térdhajlat-műtét rámutatott, nem az én utam. Az atlétika a gátfutásnál elijesztett a sportpályától, bicikli már nincs, a harcművészet a másik örök szerelem, de 2 költözés miatt is más után kellett néznem. Jött a jóga (és a vegaság), majd 7 év után hiányozni kezdett az intenzív mozgás és tavaly nyáron nekifutottam az első erdőkörömnek. Sok sikerélményem nem volt, 2 hét után feladtam.
Idén március végefelé újra elindultam, hogy megtanuljak futni (amit mindig is utáltam), és azóta szinte minden második nap lábamon a futócipő, fülemben a zene. Ezzel az edzéstervvel kezdtem, az első hét maga volt a pokol az 5x1 perc futásokkal (lehet röhögni :) ), aztán apránként belejöttem. Néhány hét után elhagytam az edzéstervet, azóta improvizálok. Május 2-án csak úgy nekiindultam és 21 perc futás után álltam le. Óriásira dagadt májjal. :)
Az eredeti cél az volt, h szeptemberre kényelmesen bírjak futni 30-40 percet, rendszeresen, de a sok élménybeszámoló, amit különböző blogokban olvasok, már-már komolyabb versenyek felé hajt. Szeptemberben lesz is egy félmaraton a szülővárosomban, amire egyéniben és váltóban is lehet nevezni, most azzal szemezek párom igen komoly buzdító közbenjárásával (aki már túl van egy félmaratonon és nagyon sok 50+-os túrán).
Szóval sziasztok, edzésonline-osok!
Szia futamano! Nagyon sokan kezdik hozzád hasonlóan az első 5 kilométeres edzéstervvel a futást, szóval ezért itt senki nem fog megmosolyogni. Bíztatni annál inkább. Üdv itt nálunk és nagyon jó futásokat! :o)